Nos sziasztok!
Meghoztam a prológust. Mint láthatjátok először ugrottam egy kicsit. Az első rész egy maximum két hét múlva olvashatjátok majd. Remélem tetszeni fog az átdolgozásom.
2015. December 24.
Habozok. Tudom, hogy rá kellene nyomnom a hívás gombra. Gyáva vagyok. Félek megtenni. Tudom milyen és valószínűleg egyből rám csapja a telefont. Ma tölti a 24 -et. Lassan egy éve nem beszéltünk. Be kell vallanom hiányzik. A legjobb barátomat veszítettem el. A testvérem...volt. Sok mindent köszönhetek neki. Ezért is illene felköszöntenem őt.
Mutató ujjam a kis zöld ikon felett köröz. Pár pillanatig habozok végül rányomok a hívásra. Kicsöng, egyszer, kétszer, háromszor majd elhalkul. Hallom a túl oldalon a légzését. Nem szól semmit és én sem. Csak hallgatjuk a másik lélegzet vételeit. Nem tudunk mást tenni. Egyikünk sem szólal meg. Ő dacból én félelemből. A mindig kemény és vakmerő Zayn Malik kibaszottul fél beleszólni egy szar telefonba. Pedig csak a bátyja van a túloldalon. Szólásra nyitom a szám ám úgy érzem hogy túl száraz ahhoz hogy kinyögjek egy értelmes mondatot. Nyelek egy nagyot majd ismét megpróbálkozom vele. Egy köhintésre futja mire hallom hogy szarkasztikusan felhorkan a túloldalon. Az ablak üvegen nézem a tükörképem. Meggyötört és beesett arcomon meglátszik az elmúlt egy év. Végül egy utolsó lélegzet vétel után elemelem a telefont a fülemtől. Ki akarom nyomni. Meg akarom szakítani a hívást de nem megy. nem tudom megtenni. Végül újra a fülemhez emelem és tovább hallgatjuk a lélegzet vételeket.
- Boldog Születésnapot Louis. - nyögöm ki rekedten. A vonal túlsó végéről hallom, hogy mély levegőt vesz. Nem szólal meg. Hallom hogy elemeli a telefont a fülétől. Habozik. Nem nyomja ki.
- Azt hittem elfelejtetted. - mondja meg - meg akadva. Mosolyra húzom ajkaim bár tudom, hogy nem láthatja. Szívemet melegség önti el.
- Soha nem felejteném el a bátyámat. - mondom végül. Pár másodperc múlva a vonal elhalkul és csak az egyenletes monoton zúgást hallom. Hát megtettem.
Sok hibát követtem el de ezt az utolsót még meg kellett tennem. A twitterembe belépve megosztok két képet. Tartozom nekik ennyivel. Tudniuk kell mindenről.
Meghoztam a prológust. Mint láthatjátok először ugrottam egy kicsit. Az első rész egy maximum két hét múlva olvashatjátok majd. Remélem tetszeni fog az átdolgozásom.
Ölel:WiwXx.
2015. December 24.
Habozok. Tudom, hogy rá kellene nyomnom a hívás gombra. Gyáva vagyok. Félek megtenni. Tudom milyen és valószínűleg egyből rám csapja a telefont. Ma tölti a 24 -et. Lassan egy éve nem beszéltünk. Be kell vallanom hiányzik. A legjobb barátomat veszítettem el. A testvérem...volt. Sok mindent köszönhetek neki. Ezért is illene felköszöntenem őt.
Mutató ujjam a kis zöld ikon felett köröz. Pár pillanatig habozok végül rányomok a hívásra. Kicsöng, egyszer, kétszer, háromszor majd elhalkul. Hallom a túl oldalon a légzését. Nem szól semmit és én sem. Csak hallgatjuk a másik lélegzet vételeit. Nem tudunk mást tenni. Egyikünk sem szólal meg. Ő dacból én félelemből. A mindig kemény és vakmerő Zayn Malik kibaszottul fél beleszólni egy szar telefonba. Pedig csak a bátyja van a túloldalon. Szólásra nyitom a szám ám úgy érzem hogy túl száraz ahhoz hogy kinyögjek egy értelmes mondatot. Nyelek egy nagyot majd ismét megpróbálkozom vele. Egy köhintésre futja mire hallom hogy szarkasztikusan felhorkan a túloldalon. Az ablak üvegen nézem a tükörképem. Meggyötört és beesett arcomon meglátszik az elmúlt egy év. Végül egy utolsó lélegzet vétel után elemelem a telefont a fülemtől. Ki akarom nyomni. Meg akarom szakítani a hívást de nem megy. nem tudom megtenni. Végül újra a fülemhez emelem és tovább hallgatjuk a lélegzet vételeket.
- Boldog Születésnapot Louis. - nyögöm ki rekedten. A vonal túlsó végéről hallom, hogy mély levegőt vesz. Nem szólal meg. Hallom hogy elemeli a telefont a fülétől. Habozik. Nem nyomja ki.
- Azt hittem elfelejtetted. - mondja meg - meg akadva. Mosolyra húzom ajkaim bár tudom, hogy nem láthatja. Szívemet melegség önti el.
- Soha nem felejteném el a bátyámat. - mondom végül. Pár másodperc múlva a vonal elhalkul és csak az egyenletes monoton zúgást hallom. Hát megtettem.
Sok hibát követtem el de ezt az utolsót még meg kellett tennem. A twitterembe belépve megosztok két képet. Tartozom nekik ennyivel. Tudniuk kell mindenről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése